Király Móni.: Miért épp Magyarországra jöttél?

Jakob Mannke: Azért, mert nem sok német jön ide és szerintem nagyon jó lenne, hogyha a németek többet tudnának meg Magyarországról.

Móni: Mikor érkeztél meg?

Jakob: 2006. Augusztus 25.-én érkeztem, mikor Kelebiára kerültem, ahol Rigler Reni és családja látott vendégül februárig. Nagyon kedvesek voltak velem, és jól éreztem magamat náluk. Sok-sok közös élményünk lett együtt. Renivel  most úgy tekintünk egymásra mint a testvérek és emellett jó barátok is.

Móni: Milyen az új család, akiknél most élsz?

Jakob: Most  Jánoshalmán lakom, egy fiú családjával, ahol más cserediákok is laknak, Julia (Columbia), Kit (Hongkong) és Lis (Németország). Az új családom is nagyon kedves és jól kijövök velük is.

Móni: Mi volt a legszebb vagy legjobb élményed itt Magyarországon?

Jakob: A legszebb élményem az volt, amikor magyar társaságban voltam, akik körülöttem magyarul beszéltek és elkezdtem megérteni miről beszélnek és én is tudtam beszélgetni velük.

Móni: Mi volt a legrosszabb, legfájdalmasabb élményed itt?

Jakob: Mikor barátnőm volt, sokan mondtak nekem hazugságokat, mert nem akarták, hogy együtt járjunk…

Móni: Várod már, hogy hazamehess?

Jakob: Igen, mert ott vannak a barátaim, az iskolám és a legfontosabb, a családom. És nem, mert nagyon jól érzem magam itt, mindenki kedves velem, jók a bulik, nagyon finom az étel és finom a sör! Nagyon szomorú leszek mikor haza kell mennem, de örülni is fogok mert ismét egy új élet fog kezdődni.